Ön az István Király Általános Iskola honlapját látogatta meg. Honlapunkon érdekességeket tudhat meg iskolánkról és annak történetéről, névadónkról, alapítványunk létrejöttéről. Eseménynaptárunkból értesülhet iskolánk programjairól.
Fényképgyűjteményünkben iskolánk színes életébe nyerhet betekintést és diákjaink munkáiról nézhet meg képeket.
Reméljük, hogy honlapunkon történő barangolása maradandó élményeket és hasznos információkat nyújt Önnek.
A Magyar Királyság első koronás uralkodója Géza fejedelem fia Vajk, István, néven államalapító királyunk, a keleti és nyugati kereszténység szentje. A Kárpát medencében megtelepülő magyarság által birtokolt területeket mintegy három évtizedig tartó belső háborúskodás árán egyesítette és kialakította a német mintához igazodó államberendezkedést, ezzel a magyarság sorsát Európához kötötte. Történelmi jelentőségű állam és egyházszervező munkája alapján a valaha élt legnagyobb államférfit tiszteljük személyében. 1083-ban a szentek sorába iktatták.
Írásos feljegyzések az iskoláról már az 1920-as évekből található. Az iskola akkori működtetője a Római Katolikus Egyházközösség volt. Eleinte a "Kántor", majd a "Bukucs" iskolában folyt a tanítás. A két iskolában összesen három tanterembe három osztály járt. Ekkoriban 360-370 tanulója volt az intézménynek. A magas tanuló létszám miatt a tanítás váltott rendszerben, délelőtt, délután folyt. Szükségessé vált tehát egy új iskola építése, aminek alapjait Pavliár Károly nyugalmazott áldozópap, volt hittantanár tette le 1880-ban 15000 forintos alapítvány keretében. A "Zárda" iskola 1930-ban épült fel. Tervezték: Nagy testvérek egri egyházmegye építőmesterei. Építette: Hegedűs János miskolci építész.
1945-1960
A második világháború alatt sem az iskolában, sem az óvodában nem volt foglalkozás.Az intézményekben minden elpusztult. Az épületeket sebesült szovjet katonák elhelyezésére használták. A rendes tanítás 1945 szeptemberében kezdődött el. Egyházi vezetője Suba Pál, világi igazgatója Katona Géza lett. 1948-tól szerzetes nővérek már nem tanítottak. Ekkor állt össze az első tantestület Szunyi Gábor igazgató vezetésével. Gábor bácsi közel 35 évig végezte áldozatos tevékenységét. 1949 őszére 8 teremben, és szépen kitakarított óvodában kezdődhetett meg a munka.
1960-tól 2005-ig
Az 1970-es évek második felére megyei minta gyakorlókert létesült, ami csak a rendszerváltás után szűnt meg. 1962-ben megépült a napköziotthonos óvoda, így a két intézmény különválhatott. Az 1970-es években a régi zárdaiskola termeit felújították. Ekkor szerelték be a vezetékes vizet, a szénnel történő fűtést felváltotta az olajkályha. 1980-ban a helyi községi tanács, Antal József igazgató és a falu lakosságának kezdeményezésére az iskola és a művelődési ház bővítésére került sor. Az új iskolaszárnyban 6 tanterem, 1 tornaterem, portalanított sportudvar, szertárak, irodahelységek, WC-k, mosdók kialakításával létrejött egy megújult nevelési-oktatási intézmény. 1991-től az iskola igazgatója Dávid Ferenc. Az ő igazgatósága alatt nyílt lehetőség a második idegen nyelv tanítására. Kialakításra került egy számítógépes terem 16 pc-vel, Internet elérhetőséggel. Ebben az évben alakult meg a Diákönkormányzat, amely Bukta Istvánné tanárnő segítségével mind a mai napig érvényesíti a diákság jogait. 2004 májusa iskolánk életének fontos állomásává vált, hiszen Hiller István akkori művelődésügyi miniszter közreműködésével, névadó ünnepség keretében intézményünk új nevet kapott: István Király Általános Iskola lett a hivatalos elnevezés.
2005-től napjainkig
2005 júliusától hat település (Szentistván, Borsodivánka, Négyes, Tiszavalk, Tiszabábolna, Tiszadorogma) intézményfenntartó társulást hozott létre oktatási feladatainak ellátására. A székhelyintézmény Szentistvánon, a tagintézmények Borsodivánkán és Tiszabábolnán kerültek kialakításra. Dávid Ferenc Igazgató Úr elhunyta után Kiss Lajos kapott megbízást az igazgatói feladatok ellátására, 2007 júniusától, 2007 december 31-ig, majd sikeres pályázat után 2008. január elsejétől 5 évre, 2013-ig kinevezték az intézmény vezetőjének.
Az általános iskola alapvető feladata, hogy felkészítse tanítványait az eredményes középiskolai tanulásra. Míg alsó tagozaton az olvasási, számolási, íráskészség kialakítása, fejlesztése mellett a rendre, önfegyelemre nevelés áll a tennivalók középpontjában, felső tagozatban már el kell jutniuk a gyerekeknek a tudatos értékválasztásig. Nem kevés tennivalót ró a nyolc évig tartó emberformáló munka egy-egy tantestületre, egy-egy nevelőre. Tudjuk, hosszú út vezet a számtani alap-műveletektől a gyökvonásig, az abc-s könyvtől Nagy László verseinek, Tamási Áron regényeinek olvasásáig. A gyerekek iskolai pályafutása nem csupán értelmi erőinek fejlesztéséből áll. Fontos, és izgalmas kérdés, hogy ezt az utat milyen közegben, kikkel, milyen módon járják be a diákok. Vajon mi lehet a nevelő intézmény legfontosabb feladata - az alapos tudás, a készségfejlesztés mellett -, ha nem éppen az emberi kapcsolatok alakítása. Jól tudjuk a lelki törvényt is: a bennünk hordott kapcsolatokból erőt meríthetünk jó törekvéseink, elhatározásaink véghezviteléhez. A találkozások kapaszkodót nyújthatnak a világ megértéséhez, az alkotó életek példája hozzájárul a lélek emelkedéséhez. A jó nevelő, s a nevelő intézmény feladata, hogy szolgálja az emberi életben a legnemesebbnek, az emberi kapcsolatoknak az alakulását. Tantestületünk mindenkori törekvése, hogy olyan szellemet alakítson ki, hogy minden iskolai polgár jól érezze magát az intézményben, hogy képességei fejlesztéséhez a lehetőségeink szerinti legnagyobb támogatást kapja, hogy tanítványainknak megbízható útmutatással szolgáljunk az önépítéshez, a kultúrált, egészséges életvezetéshez.
Hozzászólások (0)